Tippek! Klíma választáshoz | Klíma Cikkek Magyar garancia Felhívjuk a Tisztelt klímaberendezést megvételét fontoló érdeklődők figyelmét , hogy körültekintően vásároljanak, illetve tegyék azt megbízható forgalmazótól. Az "Árversenyre" hivatkozva néhány kereskedő Tisztázatlan származási helyről beszerzett portékáját kínálja "olcsón". Ezekre a készülékekre nem tudnak érvényes magyar "Samsung Garanciát" nyújtani. Hogy döntésüket megkönnyítsük, itt megtekinthetik a Samsung klímaberendeséseihez tartozó jótállási jegy szkennelt másolatát, és feltételeit. Ha fontos önöknek a magyarországon érvényes 3+2 év Samsung garancia, csak kitöltött magyar jótállási jegyet biztosító forgalmazótól vásároljanak.
Egyes kereskedők tisztázatlan származási helyről beszerzett klímaberendezések forgalmazásával rombolják a Samsung márkanév felé kialakult bizalmat.
|
| Mi az az "Energiaosztály " ? A reklámokban hallható, olvasható teljesítmények (2,6 kW, 3,5 kW) nem a befektetett energiát (teljesítményfelvétel) jelentik, hanem a készülék hűtő, illetve fűtőteljesítményét. A befektetett energia ennek a töredéke, amit a COP és EER értékek hányadosaiból számíthatunk. Ezen számítások egyszerűsítése céljából az Európai Unión belül meghatároztak egy egységes besorolást, amit energiaosztály-nak, vagy energia-besorolásnak nevezünk. Klíma készülékek esetében az energiaosztályokat az úgynevezett EER és COP hűtési, illetve fűtési teljesítménytényezők alapján adják. Ezek a számok határozzák meg a klíma készülék jósági fokát, hogy egy egység (pl 1kW) villamos energia hatására mekkora hűtő, illetve fűtőteljesítményt képesek előállítani. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy mekkora EER illetve COP értékekhez, milyen energiaosztály besorolások tartoznak. A legjobb energiafelhasználású, így a legjobb hatásfokú készülékek az "A" energiaosztályba tartoznak, ezt követi az összes többi. 
Mivel a légkondicionálóknak két hatékonysági tényezőjük is van, a gyártók minden esetben két betűjelet adnak meg. Pl.: A/B vagy C/C. Az inverteres klímák esetében a megnövelt hatásfok tisztán látszik a klíma EER és COP értékein. Ezek a klímák ezért magasabb, általában "A/A"-s besorolást kapnak. EER (E.E.R.) = Hűtési teljesítménytényező. A hűtés hatékonyságát jellemző számadat, mely az egységnyi villamos energiából előállított hűtőteljesítményt adja meg. Például ha EER = 3,2 akkor 1kW felhasznált villamos energiából 3,2 kW hűtőteljesítményt ér el az adott klímaberendezés. COP (C.O.P.) = Fűtési teljesítménytényező. A légkondicionálók fűtési hatékonyságát jellemző számadat. Az energiaosztályba sorolás értékének második betűjele. Érdekességként megjegyzendő, hogy a középkategóriás inverteres készülékeknél a C.O.P. értéke 3,4 felett van, ami jelen gázárak mellett versenyképessé teszi a klímaberendezéssel történő fűtést. |
| Mennyit fogyaszt a klíma ? | Míg egy hagyományos, split készülék D, vagy E energiaosztályba sorolható (még a legjobb márkák is csak C osztályúak), addig az invertes klíma A és B osztályú, vagyis kategóriájában a leginkább energiatakarékos készülék. Működését tekintve az invertes egység a szoba előre beállított hőmérsékletéhez igazodik, és a hűtéshez vagy fűtéshez szükséges teljesítmény alapján fokozatosan emeli a teljesítményt. A hagyományos készülék ezzel szemben inkább hasonlít egy lámpa fel- vagy lekapcsolásához, amikor az egység bekapcsol, teljes erővel működik a készülék. Egy hagyományos split klíma esetében, ha a maximális hűtési teljesítmény 50 százalékára van szükség, akkor egy üzemórán belül harminc percet megy száz százalékon, illetve harminc percet áll a kompresszor, míg az invertes berendezés ilyenkor hatvan percet megy 50 százalékos teljesítménnyel, ugyanis ekkor a készülék hatásfoka sokkal jobb, mint 100 százaléknál. készülék a tényleges hűtési igényekhez igazítva tudja szabályozni a kompresszor fordulatszámát. Vagyis, amikor a helyiség hőmérséklete eléri a kívánt értéket, a készülék alacsony fordulatszámon járatja a kompresszort. Ezzel mintegy 44 százalék energia takarítható meg a hagyományos megoldáshoz képest. Fontos tudni, hogy a klíma hatásfokát, más néven jóságát az úgynevezett COP szám mutatja. Ez az egyszerű hányados azt jelzi, hogy egy egység elektromos áram segítségével hány egység hűtési teljesítményt kapunk. Minél nagyobb ez a szám, annál jobb a készülék hatásfoka. Egy átlagos készülék jól méretezett viszonyok között 2-3 közötti COP értékkel üzemel, egy magasabb minőségű berendezés elérheti a 4,4 COP értéket is. Ám sokan azzal sincsenek tisztában, hogyan csökkenthető az energiafogyasztás, vagy fordítva nézve, mitől nő a fogyasztás. Gyakran a rosszul tervezett, elméretezett klímarendszer felelős a magas villanyszámláért. Mivel a klíma fogyasztása függ a működés helyszínének térfogatától, a falak, az ablakok nagyságától, ezért érdemes mindenképpen ezeknek megfelelő teljesítményű készüléket választani. Továbbá figyelembe kell venni az üvegezett szerkezetek tájolását is. Többet fogyaszt a készülék, ha gyakran üzemeltetés közben gyakran nyitogatják az ajtót, nyitva felejtik az ablakot, ha nagy üvegfelületen erősen süt be a nap, nem megfelelő az épület hőszigetelése, vagy, ha a kinti és a benti hőmérséklet között túl nagy a különbség. Egy nyugati vagy déli fekvésű, hatalmas üvegablakokkal határolt szoba túlmelegedése ellen lehet úgy is védekezni, hogy növeljük a klímaberendezés teljesítményét, de ennél sokkal gazdaságosabb, ha a klíma mellett gondoskodunk az üvegfelület árnyékolásáról. Energetikailag figyelembe kell venni az adott helyiségben tartózkodó emberek hőtermelését is, ami általában száz watt körül van. A nagyobb létszám tehát befolyásolhatja a szükséges hűtőteljesítményt. Nemzetközi és hazai zöld szervezetek egyaránt igyekeznek jó tanácsokkal ellátni a klímázókat a Föld megóvása érdekében. Ők azt javasolják, válasszunk olyan modellt, amely energiatakarékos, és nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, tehát nem frenollal üzemel. Csak a déli melegedés környékén kapcsoljuk be a légkondicionálót, éjszakára pedig ha tehetjük hagyjuk nyitva az ablakot, hogy a helyiség lehűlhessen az éjjeli levegővel. Mielőtt a klímakészülék távirányítójáért nyúlnánk, próbáljunk meg kereszthuzatot csinálni, ez ugyan nem csökkenti a hőmérsékletet, de jelentősen befolyásolja a hőérzetünket. Egy lakásban, de még inkább egy irodában rengeteg észrevétlen hőforrás ontja magából a meleget. Minden bekapcsolt számítógép, nyomtató, fénymásoló hőt ad le, amivel a klímaberendezésnek kell megbirkóznia. Ezért figyeljünk arra, hogy csak akkor kapcsoljuk be a gépeket, amikor szükség van rájuk, ezzel máris duplán lehet spórolni. Ha a konyhában megy a sütő, ne használjuk a légkondit. Már a karbantartással és tisztítással is sokat lehet megtakarítani, hiszen a koszos filter rontja a gép hatékonyságát, ezért fontos, hogy a készüléket évente kétszer szakértő ellenőrizze. Példaként álljon itt egy kis táblázat feketén fehéren néhány ismert, és népszerű típus fogyasztási adataival. |
| Zajbírság -Nem csak a nyugalmunkról van szó ! Bizony ez a kérdés akár pénztárcánkat, de szomszédainkkal való viszonyunkat is érintheti. Ne higgyünk az észrevehetetlen, szinte nem is hallható , és egyéb marketingnek sem nevezhető fogásokkal kínált termékben. Egy megbízható gyártó a mérési távolság függvényében pontos dB(A) értéket ad meg a bel- és kültéri egységre vonatkozóan. Érdemes erről még a vásárlás előtt tájékozódni, mert rossz választás esetén akár egy új készülék árát is elérheti a büntetés. Az alábbi rendeletből megtudhatjuk, hogy lakóhelyünkön mi számít megengedett zajszintnek.
Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei
1. számú melléklet a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelethez 
A gyártó által megadott adatok, és a távolság ismeretének függvényében könnyedén tudomást szerezhetünk a zajszint esetleges túllépéséről. Ha összegszerűsíteni akarjuk az esetleges büntetés mértékét (ami lehet ~10.000 - de akár ~200.000ft-is), az ehhez szükséges képleteket a 2/1983.(V.25.) OKTH rendelkezés határozza meg.
Ez azonban még nem minden, mert le is kell szerelnünk a berendezést, amit ha elmulasztunk a következő büntetés az előzőnek másfélszerese, minden további mulasztással pedig a duplája lehet. Tehát klímaválasztáskor azon túlmenően, hogy egy csendes beltéri egység mellett nyugodtan pihenhetünk, vegyük figyelembe a kültéri egység keltette zajt is.
Az új zaj- és rezgésvédelmi szabályozás keretében 2008. január 1.-i hatálybalépéssel a következő jogszabályok jelentek meg:
- 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
- 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról
Zaj- és rezgésbírság
26. § (1) A környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti
zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető
a) az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási
határértéket - a határozatban megállapított teljesülési határidőt követően - túllépi,
b) az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében az épületen belüli, jogszabályban megállapított
zajterhelési határértékeket túllépi,
c) az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi,
d) a rezgésterhelési határértéket túllépi,
e) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget,
f) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem
vagy nem megfelelően teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti bírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem
szabható ki.
27. § A környezetvédelmi hatóság a 26. § szerinti bírságolandó magatartásról való tudomásszerzésétől
számított 1 éven túl, illetve a bírságolandó magatartás tanúsításától számított öt éven túl nem szabhat ki
bírságot. Ha azonban a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg, a bírságolás elévülése
mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
28. § (1) A zajbírság megállapításához a környezetvédelmi hatóságnak - külön jogszabály szerinti -
zajvizsgálatot kell elvégezni.
(2) Ismételt zajbírság kiszabásához nem szükséges vizsgálatot végezni, ha
a) a zajforrás működésében, illetve zajkibocsátásában az előző vizsgálat óta nem történt változás, és
b) a zaj forrás hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná.
3. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez
A zaj-, illetve rezgésvédelmi bírság kiszabására vonatkozó számítási szabályok
1. pont
1. a) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által lakóterületen, vegyes területen, különleges területek közül az
oktatási létesítmények területén vagy gazdasági területen a védendő homlokzatok előtt okozott zajkibocsátási
határértéktúllépés esetén a zajbírságot az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:
B = 160.000 x (1,5 x TÜK + ?N) x CA x CB,
(1.1. összefüggés)
ahol:
- B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajbírsága beépített területen,
- TÜK: a zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,
- N: a zajkibocsátási határérték túllépésével érintett védendő homlokzat mögött elhelyezkedő zajtól
védendő helyiségek száma,
(1.2. összefüggés)
(1.3. összefüggés)
1. b) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által temetőben, üdülőterületen, zöldterületen, különleges területek
közül az egészségügyi területeken okozott zajkibocsátási határérték-túllépés esetén a zajbírságot az alábbi
összefüggéssel kell meghatározni:
C = 240.000 x TÜK x CB,
(1.4. összefüggés)
ahol
- B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajbírsága beépítetlen területen,
- TÜK: a megállapított zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,
- CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező.
1. c) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által a védendő helyiségekben okozott határérték-túllépés esetén a
zajbírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:
B = 160.000 x (1,5 x TÜK + ?N) x CA x CB,
(1.5. összefüggés)
ahol:
- B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás Ft-ban kifejezett zajbírsága,
- TÜK: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,
- N: a zajterhelési határérték túllépésével érintett védendő helyiségek száma,
- CA: az 1.2. összefüggés szerinti módosító tényező,
- CB: az 1.3 összefüggés szerinti módosító tényező.
2. pont
Építési zajforrás által okozott zajterhelési határértéktúllépés esetén a bírság összegét az alábbi
összefüggéssel kell meghatározni:
B = 50.000 x TÉP x Cb,
(2. összefüggés)
ahol
- B: az építési zajforrás zajbírságának Ft-ban megállapított összege,
- TÉP: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértéke dB-ben,
- CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező.
3. pont
Környezeti rezgésforrás által okozott rezgésterhelési határértéket túllépés esetén, a bírság összegét az
alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:
B = 80.000 x k x ?N,
(3. összefüggés)
ahol
- B: a rezgésbírság Ft-ban megállapított összege,
- k: napszaktól függő tényező:
nappal megállapított túllépés esetén: k=1,
éjszaka megállapított túllépés esetén: k =2
- N: azon védendő helyiségek száma, ahol a rezgésterhelési határérték nem teljesül.
4. pont
Az alábbi pontokban felsorolt bírság megfizetésére köteles, aki (az a szervezet):
a) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek - ide nem értve a zajkibocsátási határérték
betartására irányuló kötelezettséget - nem tesz eleget: 100 000 Ft,
b) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési
kötelezettségét nem vagy a hatóság hiánypótlási felhívása ellenére sem megfelelően teljesíti: 50 000 Ft.
|
| Elkapkodott klímavásárlás hátrányai + A Megoldás Nem kérdés, tény: A legnagyobb nyári kánikulában vásárolunk klímát. Minden előzetes informálódás nélkül berohanunk valamelyik hyper-supermarketbe vagy barkácsüzletbe, ahol szakértői segítség hiányában leginkább az ár alapján kiválasztjuk az épp készleten lévő légkondícionáló berendezések egyikét. Hazaérve hosszasan böngésszük a légkondi felszerelési útmutatóját, majd szerszámok és szakértelem nélkül úgy döntünk, hogy megpróbálunk szakembert keríteni, akik többnyire ilyenkor a leginkább elfoglaltak. Ha találunk is klímaszakit, nem biztos, hogy szakértelme csúcsán álló klímaszerelőbe futunk bele. Komoly szakértelmet kíván például a vákumozási eljárás, amely nagy mértékben befolyásolja a vásárolt klímaberendezésünk élettartamát, ugyanis a csőrendszerből el kell távolítani a benne levő párát, ellenkező esetben a rendszerben levő hűtőgáz elsavasodik és "szétmarja" a klímaberendezés kompresszorát. Aki pedig "csak felcsavarozza a klímát", és nem vállal garanciát a néhány órával vagy akár egy évvel később jelentkező, szakszerűtlen telepítésből adódó, szavatossági problémák megoldására, akkor joggal érezhetjük, hogy erősen át lettünk ejtve. Ön ne járjon pórul! | | Tovább... |
|
| << Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 1 - 5 / 10 |
|
Klíma Cikkek