Bizony ez a kérdés akár pénztárcánkat, de szomszédainkkal való viszonyunkat is érintheti.  Ne higgyünk az észrevehetetlen, szinte nem is hallható , és egyéb marketingnek sem nevezhető fogásokkal  kínált termékben. Egy megbízható gyártó a mérési távolság függvényében pontos dB(A) értéket ad meg a bel- és kültéri egységre vonatkozóan. Érdemes erről még a vásárlás előtt tájékozódni,  mert rossz választás esetén akár egy új készülék árát is elérheti a büntetés. Az alábbi rendeletből megtudhatjuk, hogy lakóhelyünkön mi számít  megengedett zajszintnek.
Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei
1. számú melléklet a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelethez

A gyártó által megadott adatok, és a távolság ismeretének függvényében könnyedén tudomást szerezhetünk a zajszint esetleges túllépéséről. Ha összegszerűsíteni akarjuk az esetleges büntetés mértékét (ami lehet ~10.000 - de akár ~200.000ft-is), az ehhez szükséges képleteket a  2/1983.(V.25.) OKTH rendelkezés határozza meg.
Ez azonban még nem minden, mert le is kell szerelnünk a berendezést, amit ha elmulasztunk a következő büntetés az előzőnek másfélszerese, minden további mulasztással pedig a duplája lehet. Tehát klímaválasztáskor azon túlmenően, hogy egy csendes beltéri egység mellett  nyugodtan pihenhetünk, vegyük figyelembe a kültéri egység keltette zajt is.

Az új zaj- és rezgésvédelmi szabályozás keretében 2008. január 1.-i hatálybalépéssel a következő jogszabályok jelentek meg:
- 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
- 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

Zaj- és rezgésbírság
26. § (1) A környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti
zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető
a) az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási
határértéket - a határozatban megállapított teljesülési határidőt követően - túllépi,
b) az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében az épületen belüli, jogszabályban megállapított
zajterhelési határértékeket túllépi,
c) az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi,
d) a rezgésterhelési határértéket túllépi,
e) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget,
f) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem
vagy nem megfelelően teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti bírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem
szabható ki.
27. § A környezetvédelmi hatóság a 26. § szerinti bírságolandó magatartásról való tudomásszerzésétől
számított 1 éven túl, illetve a bírságolandó magatartás tanúsításától számított öt éven túl nem szabhat ki
bírságot. Ha azonban a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg, a bírságolás elévülése
mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
28. § (1) A zajbírság megállapításához a környezetvédelmi hatóságnak - külön jogszabály szerinti -
zajvizsgálatot kell elvégezni.
(2) Ismételt zajbírság kiszabásához nem szükséges vizsgálatot végezni, ha
a) a zajforrás működésében, illetve zajkibocsátásában az előző vizsgálat óta nem történt változás, és
b) a zaj forrás hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná.

3. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez
A zaj-, illetve rezgésvédelmi bírság kiszabására vonatkozó számítási szabályok

1. pont
1. a) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által lakóterületen, vegyes területen, különleges területek közül az
oktatási létesítmények területén vagy gazdasági területen a védendő homlokzatok előtt okozott zajkibocsátási
határértéktúllépés esetén a zajbírságot az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:
B = 160.000 x (1,5 x TÜK + ?N) x CA x CB,
(1.1. összefüggés)
ahol:
- B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajbírsága beépített területen,
- TÜK: a zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,
- N: a zajkibocsátási határérték túllépésével érintett védendő homlokzat mögött elhelyezkedő zajtól
védendő helyiségek száma,
(1.2. összefüggés)

(1.3. összefüggés)

1. b) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által temetőben, üdülőterületen, zöldterületen, különleges területek
közül az egészségügyi területeken okozott zajkibocsátási határérték-túllépés esetén a zajbírságot az alábbi
összefüggéssel kell meghatározni:
C = 240.000 x TÜK x CB,
(1.4. összefüggés)
ahol
- B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajbírsága beépítetlen területen,
- TÜK: a megállapított zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,
- CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező.
1. c) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által a védendő helyiségekben okozott határérték-túllépés esetén a
zajbírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:
B = 160.000 x (1,5 x TÜK + ?N) x CA x CB,
(1.5. összefüggés)
ahol:
- B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás Ft-ban kifejezett zajbírsága,
- TÜK: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,
- N: a zajterhelési határérték túllépésével érintett védendő helyiségek száma,
- CA: az 1.2. összefüggés szerinti módosító tényező,

- CB: az 1.3 összefüggés szerinti módosító tényező.

2. pont
Építési zajforrás által okozott zajterhelési határértéktúllépés esetén a bírság összegét az alábbi
összefüggéssel kell meghatározni:
B = 50.000 x TÉP x Cb,
(2. összefüggés)
ahol
- B: az építési zajforrás zajbírságának Ft-ban megállapított összege,
- TÉP: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértéke dB-ben,
- CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező.

3. pont
Környezeti rezgésforrás által okozott rezgésterhelési határértéket túllépés esetén, a bírság összegét az
alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:
B = 80.000 x k x ?N,
(3. összefüggés)
ahol
- B: a rezgésbírság Ft-ban megállapított összege,
- k: napszaktól függő tényező:
nappal megállapított túllépés esetén: k=1,
éjszaka megállapított túllépés esetén: k =2
- N: azon védendő helyiségek száma, ahol a rezgésterhelési határérték nem teljesül.

4. pont
Az alábbi pontokban felsorolt bírság megfizetésére köteles, aki (az a szervezet):
a) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek - ide nem értve a zajkibocsátási határérték
betartására irányuló kötelezettséget - nem tesz eleget: 100 000 Ft,
b) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési
kötelezettségét nem vagy a hatóság hiánypótlási felhívása ellenére sem megfelelően teljesíti: 50 000 Ft.